Még mindig 2009. október

A hónap végén alsó bölcsfogaim hűlt helyei begyulladtak, nehezített volt a rágás és fájdalmas, mosásnál véres nyál távozott a szájüregből. Jobbnak láttam, ha megkérdezem az orvost, aki mindezt elkövette. Felhívtam a szájseb. ambulanciát, ahol egy női hang "Mi nem foglalkozunk ilyesmivel, menjen a Fogklinikára!" és durr levágta a telefont. 3 perccel később ismét felhívtam, ezúttal a kórház központi számát és a következő apró párbeszéd kerekedett:
   - Üdvözöljük, ön a ........ központi számát hívta. Kérjük adja meg a kívánt mellék számát, vagy várjon a kezelő jelentkezésére. Brr...brr...brr. Tessék, porta.
   - Napot, a szájsebészetet kérném.
   - Brr. Szájsebészet.
   - Ambulanciát kérném.
   - Brr. Ambulancia. ......... vagyok.
   - Jó napot kívánok, Dr Cs-t kérném.
   - Mit akar?
   - Műtéten voltam a doktor úrnál és problémám van, ezért szeretnék beszé...
   - Mit akar?
   - ...beszélni Cs. doktor úrral, ha bent van.
   - Menjen a Fogklinikára és várja ki a sort a betegfelvételi ablaknál.
   - Ide hallgasson, nem állok a sor végére, adja nekem a doktort, ha lehet vele beszélni. Köszi szépen.
   -Tessék, Cs. ....

Íme egy udvarias asszisztensnő.
Amikor felhívtam a dokit, úgy gondoltam, megmondja, mi a teendő a panasz enyhítésére vagy jól elküld a csába. De nem. "Holnap reggel be tudna fáradni?............" és ismét a folytonos önözés, aminek hamar véget kellett vetnem: "Nyugodtan tegezhetsz, de tényleg, mert ez így egy kicsit... zavarbaejtő."
Ezután néhány kontroll következett, ahol inkább csak beszéltünk és beszéltünk, miután közelről tanulmányozta a fogakat, megdicsért milyen szépen tisztán tartom őket és csak később jöttem rá, mibe is keveredtem...