Személyeskedik

Kaptam megjegyzéseket az tegnapi bejegyzéseimhez és most nekik szeretnék kiegészítéssel szolgálni. Nem kivételezek velük, szó sincs ilyesmiről, csak közben van még hozzátennivalóm a témákhoz.
A kivándorlókkal kapcsolatban. G. azért ment ki Németországba, ha jól emlékszem, Nürnbergbe, mert az itthoni 120ezres fizetését zsebpénznek találta, egyébiránt szakmunkás a lelkem. Nos ő minden évben csináltatott magának új szemüveget, méregdrága kerettel, egyéb extrákkal (UV-szűrő, vékonyított lencse és hasonlók). Azonfelül imádott márkás cuccokat vásárolni, ja és állandóan dohányzott. Mióta kint van Németben, alig bírja fizetni a lakást, amiben lakik, nem vált be neki a kinti élet, de esze ága-bogában sincs hazajönni, nehogy már, ő G. és megoldja. A barátnője itthon meg várja és elhiszi azt ami soha az életben nem valósul meg. 
A szájsebészes dolog kiegészítése. Mint ahogy márciusban rengeteget írtam Cs.Zs-ről, aki meglehetősen kedvező benyomást tett rám tavaly, amikor a betege voltam. Olyan valaki ő nekem, aki nem csak mint orvos kiváló, hanem mint ember is. Márciusban egyébként nem említettem meg valamit a doktor úrral kapcsolatban. Oké, ez így nagyon hülyén hangzik, inkább mondhatnám hogy fiú, de mindegy minek nevezem. Nos, a műtét után párszor bejött hozzám a kórterembe, hogy jól vagyok-e, beszélt hozzám és nagyon kedves volt. Más beteget nem helyeztek el abban a szobában aznap éppen, tehát egyedül voltam és a legtöbb időt alvással töltöttem. Amikor harmadszor jött oda, az ágyban ültem, ő leült a mellettem lévő ágy szélére, hogy behozta a zárót, alá kellene írnom, kettőt itthagy. Aláírtam, de nem ment még el, beszélt a műtétről, a varratszedésről hogy mikor lesz, meg hogy szabadságra fog menni. Hallgattam őt és néztem az arcát, a nyakláncát, a köpenyét... És észrevettem, hogy fogom az alkarját, és ő nem húzza el, csak nézi, aztán én is néztem... Közben aztán felocsúdtam, hogy mi a fenét csinálok és megkérdeztem hogy mennyi az idő. Azt a kart viszont nem felejtem el amíg élek. Jó volt fogni és simogatni valamiért. Fogalmam sincs, miért csináltam, de asszem nem bántam meg. És szerintem ő sem.
Actinomyces: tetszik ahogy írsz, szívesen olvastalak téged korábban is, most csak emlékeztetőül néztem át újra az írásaidat és gyakran jókat nevetek közben. Egyébként a gnatológiát általánosan művelő tantárgynak vettem fel annak idején, mert az egyetem elején rengeteg szakos kurzust megcsináltam és a végére már alig voltak óráim. 4-est kaptam belőle a vizsgán, az állkapocs ízületről kellett beszélni.