Cirkusz

Ma 14 órát melóztam egyfolytában. Ugyanis délelőttös voltam hivatalosan, de 13.05-kor telefonhívás érkezett Vidi a délelőtti műszakvezető részére. H.B volt az (aki régebben betegkísérő volt, de átvettem tőle a pozíciót nyár folyamán, azért néha mégis helyettesít), általában goromba mint nővér és valószínűleg a magánéletben is az. Tehát H.B azt telefonálta, hogy az anyja H.A nem jön ma délutánba, mert hasmenése van és éppen most szúrt be neki egy B6-ot. Vidi felhívta a főnővért az információval. Főnővér baromi mérges volt, mert senkit nem tud már behívni délután 2-re, ha egyszer 1 órakor szólnak. Végül arra jutott, hogy az egyik mai délelőttös lesz szíves bent maradni délutánba 8-ig. Senki nem vállalta. Végül én felajánlottam, mire egyik kolléganő szívesen elcserélte velem a holnapi délutánját az én délelőttömmel. Ezért aztán maradtam és holnap meg megyek délutánba. Megelőző orvostant meg holnap és hétfő reggel leszek kénytelen megtanulni, fene essen már bele.
Tudnivaló, hogy H.A-nak minden valószínűség szerint nincs hasmenése. Az egyik okot mindjárt kifejtem, a másik meg az, hogy az egyik takarító a múlt héten véletlenül meghallotta, hogy H.A és a lánya H.B a folyosón arról pusmognak, hogy valahogyan megoldják a hétvégét. Többet nem hallott, mert nem hallgatózott, takarított tovább és eltávolodott a hallótávolságtól. Tehát ők ketten nyilván buliznak valahol, mulatnak vagy ilyesmi (egyébként is szoktak együtt ilyen helyekre járni). Talán ünnepelnek valamit.
Visszatérve az első okhoz, amitől sántít ez a hasmenéses história… „most szúrt be egy B6-ot”. Kérdés: H.B miért tart otthon piridoxin injekciót? H.B és H.A miért voltak együtt éppen akkor amikor H.A-ra rátört a szükségállapot? Miért nem H.A telefonált, ha egyszer neki volt a hasmenése és ő nem tudott bejönni a melóba? Szerintem ha valakinek hasmenése van, attól még beszélni tud.
Ja, és mielőtt elfelejteném, T.E ebéd közben rám rivallt, hogy ne szégyellem magam, hogy műszakcserére kényszerítem a holnapi délutános kolléganőt (akivel ma együtt melóztam reggelben), jöjjek csak be reggelbe holnap, ahogy hivatalosan beosztottak, ne variáljak, nincs gyerekem, mi dolgom van, nem kell nekem annyi alvás, stb. stb. Jól szájon kellett volna vágnom, hogy leszakad a feje, de nem tettem. Mi köze hozzá? Hagyjon már békén. Mért nem ő vállalta be a 14 órát ma, ha olyan nagy a szája és jöjjön ő holnap reggelbe. És különben is a holnapi műszakcserét, hogy inkább délutánba jöjjek, felajánlották és ne én kértem.