Nyűgös vagyok és fáradt. Alig pihenek, mert állandóan melózok. Misty tegnap megkérdezte, hogy mikor nem melózok, mert észrevette, hogy nincs is olyan nap amikor ne melóznék. És a meló után tanulok is. De nagyon elegem van már. Mindenből. Novemberben 6 fizetett szabadságot írtak ki nekem. Csak. Még maradt kb. 12. Amit tutira nem fogok megkapni decemberben, mert megint óriás cirkuszok lennének miatta, hogy nem dolgozok, mit képzelek, más dolgom sincs, nincs gyerekem, dolgozzak csak, minek nekem a pihenés, fiatal vagyok, bírnom kell a munkát. Közben meg minden műszak végén érzem, hogy majdle szakad a vesém a sok emelgetéstől, forgatástól, alig tart meg a lábam, annyit megyek hogy kilométerpénz kellene. Jó ég! És melózzak csak és szólni se merjek, ó nem, tiszteljem az idősebb munkaerőt, ne szóljak be ha basztatnak és utasítgatnak. Fiatal nővér, nem ugrál, nem beszél. Kussol és takarodik a sarokba. Komolyan kezdem fontolgatni, hogy más helyet kellene keresnem. Valamelyik klinika, ahol legyek segédnővér vagy ilyesmi, de legalább nem szakadok bele.
napi jó 56. nap
19 órája
1 megjegyzés:
Hát én is egyetértek,sokkal jobban hangzik a megfontolás..Bár ez egyértelműen a te elhatározásodon kell,hogy alapuljon,de én szívem szerint örülnék,ha így döntenél,mert azért mégsem igásló módjára hajtanád nap,mint nap és talán jobban emberszámba vennének.Egyébként felháborító ez a "fiatal,bírnia kell a kiképzést"hozzáállás az idősebb kollegáid részéről.Ez sajnos általános íratlan szabály,mert nálunk is léptennyomon észrevehető a melóhelyen..
Megjegyzés küldése