Kezdem azt érezni, hogy hiába ez az egész. 2 hét alatt 5 beteget veszítettünk el. Ebből 2-t Tilia állapított meg. Valamit nagyon rosszul csinálok, az most már biztos. A két halál amit Tilia megállapított, előre állapította meg. Tilia megmondta időre pontosan, hogy az a 2 beteg mikor hal meg és igaza lett. Az elsőt december 12 reggelére tippelte és aznap reggel fél 6-kor bekövetkezett. A másikat december 24-én estére tippelte, miután délután megnézte a beteget és az este fél 6-kor exitált. Mind a 2 beteg nagyon beteg volt már, szobanövényként éltek, hónapok óta szenvedtek, mert életben tartottuk őket ameddig lehetett és tessék. Hiába volt minden és Tilia meg a nagy eszével állandóan figyelgette őket, hogy mennyi a testhő, mennyi a pulzus, beszélt a beteghez, megitatta fecsivel és előre tudta, hogy mikor telik le az idő. Az utolsó pillanatnál egyik esetben sem volt jelen. Mire A. azt mondta erre, hogy ez a szakma velejárója, hozzá kell szokni, hogy nem minden esetben lehet segíteni, vannak helyzetek, amikor már nincs mit tenni, ne hibáztassam magam semmiért, nem tehetek róla. Másik barát idióta poénja erre: Dr Valkűr. És nem szégyell így beszélni. Később aztán bocsánatot kért.
Kobaknak akkor is rossz, hogy nem tudott segíteni, nem tudta megmenteni a két beteg néni életét. Hiába ez az egész komolyan. :-(( Nincs semmi értelme az iskolának sem. Minek tanulok? Minek, ha ez lesz? Lehet, jobb lenne, ha hagynám az egészet, úgysem vagyok jó semmire és ezt a blogot sem kellene írnom, úgysem kiváncsi rá senki. Főleg így, hogy Kobak ennyire balfasz. :-((
napi jó 56. nap
22 órája
2 megjegyzés:
Ez nagyjából az, amit burnout-nak hívnak... Legközelebb majd elmondja egy néni, hogy már attól jobb neki, ha Téged lát, és akkor rögtön jobban fogod Magad érezni.
De felejtsd el, hogy emiatt bűntudatod legyen. Tök jogos érzés, amin mindenki átmegy. El kell fogadni, hogy nem tudjuk meggyógyítani a nénit... Az a feladatunk, hogy végezzük a dolgunkat ott és úgy, ahogyan az elrendeltetett.
Ha meglesz a diplomád a suliból, akkor biztosan tudsz majd sok más osztályt is keresni, ahol több embernek lehet segíteni, hogy meggyógyuljon.
Kitartás!!
Sajnos ezek a nénik tudták, hogy mi ez az egész. Mindvégig képben voltak és mondták hogy ne engedjem el őket, de nem tehettem mást.
Megjegyzés küldése