Péntek

Tegnap viszont tök jó kedvem volt. Jót ebédeltem-uzsonnáztam unokatesóm L. ballagási lakomáját. Minden volt az asztalon, amit csak el tudtam képzelni. Töltött húsok, fasírt, rántott mindenféle - husi, karfiol, gomba, stb. - , tuti kaják sorra tűntek el a torkomban meg a vadas pöri is. Miután jól belakmároztunk, az egész banda nekiiramodott és megkereste a sulit, annak hátsó tornaudvarában befészkelődött a tömegbe kényelmetlen iskolás székekre. Öregem, ilyeneken ültem én 12 évig (az egyetemen már párnázottak voltak). Volt élőzene (sulizenekar), ének, vers, könyvjutalmak, beszédek és a végén az összes végzős szélnek eresztett piros vagy kék lufit és szálltak a ballonok messze-messze a világ végére. Utána még egy kör L-éknél, csomó kaját küldött velünk haza a nénikém I., végül aztán hazafelé ránk esteledett és majdnem elaludtam a hátsó ülésen, bámultam kifelé a házakat, a búzamezőket, a legelésző nyájakat, az erdőket... Otthon aztán felhívtam Momót, hogy hazaértem, szép álmokat. 

Holnap az első emeleten leszek H.K-val, hátha nem üt be megint valami és lehiggad a mai banda is, de azért nem szólok inkább most már, akármi is lesz.