A remény hal meg utoljára

Amióta J.A. apukáját felköltöztették ágyastól-szekrényestől a harmadikra, a második emelet egy hangyányit könnyebb. Mármint nem súlyarány szempontjából, hanem kevesebb a meló. Csak 2 kezelnivaló beteg van, nekik is csak át kell kötni kétnaponta a sarkait, lámpázni nem, mert vagy jól gyógyul vagy nincs értelme lámpázni. Szerintem a sarkak állapota stagnál, semmit sem változik. J.A. apuja 60 éves, magas vérnyomás és rossz keringés következtében agyvérzése volt 4 hónapja, teljesen lebénult és sarkain, csípő mindkét oldalán, szakrális tájékon nekrózisos decubitus, amik az utóbbi időben kezdtek javulni, de a bácsi általános állapota lesújtó. J.A. minden nap bejön, akkor is ha nincs beosztva és kezeli apuját, mert biztos benne, hogy a bácsi felépül és olyan lesz mint előtte. Ó, J.A, bárcsak én is hinni tudnék úgy, ahogy te hiszel.