Latin

Szeretem a latint. Meg az összes többi idegen nyelvet is. A középsulis érettségi után elsőre bejutottam a bölcsész karra és másodévben felvettem a latint második fő szakomnak. És tutira mentem. Minden marhaságot felvettem, ami latin. Szövegolvasás dögivel, római történelem, irodalom, művészet, vallás és mitológia, egyházi latin és miegymás. Livius tetszett a történeteivel, meg Horatius is a hülyeségeivel. Ami viszont nagyon nem, az a dráma. Ugyanis az egész római dráma egy kaptafára ment, 4 fő karakter köré csoportosítva az eseményeket. Maga a latin nyelv azonban maga a tökéletes összhang. Nincs kavarás, nem variál, mindenre van külön igeidő, külön szabály, külön logika és nem rontod el, mert minden tartozik valahova. Mindig. Mindent ragoz és nincs százezer féle fajta határozószó meg magyarázkodás. És ezzel lezárul a latin nyelv dicshimnusza.