Üzemeltető: Blogger.
RSS

Időzavar

Tilia tegnap óta éjszakás. Tegnap este bement a melóba és útközben azt hitte, hogy kora reggel van, azért van sötét. Reggel, amikor haza indult, azt hitte, este van és azért van sötét. Amikor hazaért, meglátta, hogy 6 óra 40 az idő, kezd világosodni az ég és ő maga meg nagyon álmos, nagyon fáradt, pedig még csak reggel van. 1 óra hosszat még fent maradt, evett-ivott, átnézte a jogot, de nem lett okosabb, ezért lezuhanyozott és bemászott az ágyba, ahol néhány perccel később elaludt és valami bírósági tárgyaláson vett részt álmában, ahol ő volt a vádlott nővérruhában, fonendoszkóppal a nyakában és a következő etikátlan cselekedetekkel gyanúsították meg: ebédnél nem adott repetát a túlsúlyos cukorbetegnek, nem takarította ki a fentjárós beteg hűtőjét, elfogadott egy mézeskalácsos sütikosarat egy hozzátartozótól, paraszolvenciát fogadott el egy hozzátartozótól egy teljes ágyhúzásért. Hiába próbálta védeni az igazát, a bizottság meghozza a ítéletet: foglalkozástól való eltiltás. Mire Tilia felébred.

A csizma

Tegnap délelőtt Tilia végképp nem bírta tovább és elment a bizonyos belvárosi cipőboltba, hogy megvásárolja álmai csizmáját, megoldva ezáltal a csizma kontra ápoláskönyv kérdést. Igen ám, de Tiliának, mint tudjuk, nem való a vásárlás, ugyanis ismét egy nagy égés volt az egész, mint régebben a hátizsákkal meg sok minden mással.
Tehát Tilia mindenképpen tutira akart menni, lábára húzta a csizmákat, biztos jó-e a méret, aztán levette, visszavette amiben ment, bedobta választottját a kosárba és elbattyogott vele a pénztárhoz. Adta volna a kártyát, hogy fizet, mire a kasszás: „Csak készpénz!” (ú, baszki!) Erre Tilia elszontyolodott, megkérte a kasszást, hogy őrizzék meg számára az árut a pénztárpult alatt, mindjárt érte jön, csak keres automatát. Lógó orral átbandukolt a közeli szupermarkethoz, ahol ATM-en a felirat: „Nem üzemel”. Akkor tovább lógatta az orrát, elsétált a buszmegbe, megvárta a trolit, ami elvitte őt egy bankhoz, ahol az automata volt szíves kipréselni magából a bankjegyet, amit Tilia nagy örömmel fogadott. Amikor Tilia megfordult, Albával találta szembe magát (bővebb információ róla a lábjegyzetben), aki szintén az automatával kívánt üzletelni. Utána együtt mentek tovább, Tilia elmesélte Albának, hogy éppen most futja kálváriáját egy hőn áhított lábbeliért. Mire Alba elkísérte Tiliát a cipőboltba, együtt végigállták a sort. Akkor Alba* odébb tolta Tiliát és jó hangosan leüvöltötte a pénztárost, hogy mindenki jól hallotta: „Nesze, vazzeg, készpénz! Csizma a pult alatt! Talán hasznos lenne a bejáratnál egy felirat, hogy «Bankkártyát és utalványt nem fogadunk el!» Szégyen!” A pénztáros nem szólt semmit, elfogadta a pénzt, adta a csizmát és fura képet vágott. Kint Tilia félrehúzta Albát és sípcsonton rúgta, miközben így beszéltek: „Elment az eszed, Alba, mindenki hallotta! És ha odahívja a biztonságiakat?” „Nem hívta oda és au!” „Meg minek fizetsz helyettem? Kértelek rá? Visszaadom, pillan…” „Nem kell! Meghívsz egy gyros-ra, aztán kész.” „A csizma 10 gyros ára volt!” „Szard már le!”

* A. egy velem egyidős fiatal altatóorvos. A kapcsolatok című bejegyzésben már volt róla szó. Egyetem alatt ismertem meg az orvostudományi kar szakestjén és azóta jóbarátok vagyunk. A doktor úr magas, vékony, kék szemű, szemüveges, szőkésbarna rövid haja van és mindig vidám. A foga tökéletes, tavaly egyszer kifehéríttette a fogát és utána kijelentette, hogy soha többet fogorvost. Utálja ha esik a eső, ha kioktatják és a továbbképzéseket. Imádja a zöldalmát. Mindig szóvá teszi, ha a könyékig felgyűröm a pulóverem ujját, hogy mért nem inkább rövidujjúban vagyok.

Mostanságiban

Miután a hétvégén osztályfőnökünk ránk szabadított egy fenyegető hangú email-t, ami egy rohamléptekkel közeledő katasztrófa eljövetelét helyezi kilátásba, miszerint gondoljuk át az esélyeinket, minek küzdünk, megbukunk úgyis, az osztályban beindult a rinyamalom.

Azóta Tilia is raktárra dolgozik a szerencsés végkifejlet reményében. Kijegyzetelte a Megelőző orvostant (amiből holnap zh), egyszer elolvasta már a Jog-ot (amiből jövő hétfőn zh) és beadta a házidolgozatokat a Felhőcskés-kismamás kivételével (amivel nem jut dűlőre). Keresett egy cardio tankönyvet, átnézte a könyvespolcokat fentről lefelé és lentről felfelé, aztán közelebbről is tanulmányozta a rendszert. Előkerült egy nagy piros, de azon a felirat: Sebészet. Akkor feltúrta az egész szobát a Mindentudó Cardio Nagyokos után és győzelem. Utána szépen visszarendezgetett mindent a könyvespolcokra témakör szerint (orvosi, nyelvi, szépirodalmi, ismeretterjesztési, satöbbi), mint Rakodó Nagyanyó, aki beveti a vánkost.
Jó előre szóltak már, hogy következő félévben szükség lesz bizonyos ápolásos diagnosztika egészségügyi tankönyvre a suliba, ami tökéletes, ámde megfizethetetlen, ezért még vacillálok, hogy beinvesztáljak-e a csodakönyvbe vagy inkább vegyem meg a bundásbéléses csizmát, amivel már régóta méregetjük egymást egy belvárosi cipőboltban. Már kétszer majdnem magammal vittem a pénztárhoz, hogy hazajöhessen velem és együtt utazzunk a lábbusszal a fagyos téli napokon, mert ugye aki a hideget nem szereti, hóember nem lehet.
Mostanságiban meg tovább folytatódik a küzdelem a bennmaradásért a Foximaxi Képzőben. Tilia ma megskubizta a jegyeit az e-naplóban és a vérnyomása az egeket verte, amikor meglátta, hogy az átlaga 3,99 és ha valamit elszúr a véghajrában, akkor neki befellegzett, mert nem tudja fizetni a 4,00 átlag alattiaknak kötelező költségtérítést a következő félévre meg egyik félévre sem, az egyszer biztos. Sebaj, még van egy kis idő, hogy helyrehozza baklövéseit. Ha meg nem sikerül, akkor kár a gőzért és nincs szüksége rá a magyar egészségügynek.

Át kell gondolni

Tegnap előtt az egész osztály email-t kapott, ahol az osztályfőnök elmagyarázza, hogy aki nem adja be a felhőcskés-házikós kismamatájékoztatót, az elégtelent kap a félévre. Aki nem jelenik meg az egészségtan zh-n, az szintén elégtelent kap. Aki elégtelent kap, az szóban vizsgázik az összes egészségtan szóbeli tételekből. És 3 bekezdésben taglalja a levél, hogy gondoljuk át, érdemes-e folytatnunk ezt a sulit, megéri-e energiát fektetni a képzésbe, hátha nem bírjuk a tempót, stb. Az egész osztály csak az ő tárgyából áll rosszul, tehát mielőtt fenyegetőzne, nem kellene-e inkább neki fontolgatnia, hogy nem-e benne van a hiba. Mikor Tilia "kistanár" volt, minden tíz perc után megkérdezte a gyerekeket, hogy van-e kérdés és mehetünk-e tovább. Ha valami nem volt világos, Tilia tanárnő elmagyarázta még egyszer és sohasem volt semmi gond. Abban a gimnáziumban kb fél évet gyakorlatozott és 2 dolgozatot íratott, mindkettőnél a legrosszabb jegy a hármas volt, mert normális osztály volt és a tanáruk nyilván megbeszélte velük, hogy tanítási gyakorlaton leszek ott és próbáljanak együttműködni. Tilia mindig felkészült volt, vidám volt, voltak nyelvtani játékok meg beszélj a képről meg szövegértés és nem azzal foglalkoztak a gyerekek hogy mikor csöngetnek már ki végre, Tilia meg nem tojt be és nem félt a gyerekektől. Nem fenyegetőzni kell, hanem ösztönözni. Nem büntetni kell, hanem jutalmazni. Természetesen választott nyelv volt és nem kényszerítette őket senki, hogy muszáj ezt tanulni. Nyilván ezért figyeltek oda és nem baromkodtak az órán. Mióta Tilia eljött az egyetemről, egyáltalán nem dolgozott tanárként. Most meg mióta a szociban van, az egészségügyben érzi jól magát és nem vágyik a tanári szakmába. De ezt a nővérsulit elvégzi ígyis, úgyis, nem hagyja hogy lenyomja egy gonosz tanár és nem ijed meg a fenyegetőzéstől. Hülye lenne.

Mindig tanul

Misty tegnap megmondta, hogy ne vigyem túlzásba a tanulást. Valahogy túl kell élnem ezt a 2 hetet és utána végre mindenki fellélegezhet. Hétfőn lehet, hogy nem megyek suliba, mert nem akarom látni az elszúrt anatómia zh-t, mert valami a kifejtős résznél hibádzik, szerintem a falszerkezet rossz sorrendben van, mert nem figyeltem megint és a haemoglobinnál is valami nem jó. Kedden latinból írunk ismét, pedig már van 5 db jegyünk, most a szív részei lesz mint anat-ból volt, hátha ezúttal nem bénázok. Kedden lesz még Megelőző orvostan, félig ismétlés, benne kötelező védőoltások és a fertőző betegségek csoportosítása. Én mindenre gondolok, ezért én a betegségeket is tanulom, hátha megint belekérdez. Utána következő héten jog és felelősségtan meg betegek jogai meg örökösödés és gyerekek és nők jogai meg férfiak jogai meg kinek a kije, mit mondjon az orvos, mit mondjon a nővér és mit ne mondjon. Mit csináljon és mit ne csináljon. Néha nem értem az embereket, de tényleg. Van egy nő aki gyereket szeretne. De nem akar szülni mert fél hogy meghízik vagy valami. Mire felbérel egy rokont aki megszüli neki. Ilyenkor a nőből kiveszik a sejtet meg a pasijától is leveszik a sejtet, megtermékenyítik mesterséges úton és az így készült molekulát beültetik a rokonba, aki kihordja és megszüli, a baba pedig a rokon nevére lesz anyakönyvezve és hivatalosan ő lesz az anyja. És amikor megszületett a baba, akkor a rokon eldöntheti, hogy örökbe adja-e a biológiai szülőknek a saját gyereküket avagy sem. Mert megteheti, hogy megtartja, mert ugye ő hordozta és táplálta őt 9 hónapig és a biológiai anya meg hoppon marad és lehet pereskedni. Nem lenne egyszerűbb, ha a biológiai anya leszarja hogy meghízik, maga szül és majd utána foglalkozik az alakjával. A dolog érthető lenne, abban az esetben, ha a biológiai anya valami súlyos betegségben szenved és nem javasolt nála a szülés.
Meg hátra van még a felhőcskés napirend a kismama számára, amit 2 hét múlva kell beadni, de nem tudom mi legyen vele, mert sem időm nincs rá, meg nem is érdekel. Kellett nekem az igazgatónál panaszkodni.

A közeljövőben

Reggel óta esik az eső. Az eső. December 1. van és nincs hó, semmi hójel, egy hangyányi sem, ami arra utalna, hogy tél van. Eső van egyfolytában kora reggel óta és nem áll el. Északabbra meg hóban járnak bokáig. 2 hét múlva ne essen itt hó, mert elutazok.
Hétvégén reggeles leszek a szociban. Előre tudom, hogy valami gagyi ebéd lesz megint. Jövő héten meg éjszakába megyek, ismét lesz éjjeli őrjárat, jó társam lesz. Karácsonykor és két ünnep közt meg végig délutánba nyomom, tehát összesen decemberben 4 délelőtt lesz, ami azt jelenti hogy 4 napi kaját kell befizetnem és több lesz a műszakpótlék a sok délután-éjszaka következtében. Yipp!
A suli félév december 22-vel véget ér, utána legközelebb január 17-én kell menni. Suli második félévben gyakorlat is lesz és a héten megmondták a gyakorlati helyet. Nagyon nem örültünk a hírnek, mert a város meg a megye meg az egész ország legborzadályosabb klinikai részlegén kell letölteni a gyakorlatot, ami inkább büntetés lesz. Nem akarok oda menni! Neurológia Klinika Cerebrovascularis Osztály a negyedik emeleten. Ez a részleg nagyon szépen fel van újítva, tiszta, modern felszerelések vannak, szobák ízlésesen berendezve. Igen ám, de az összes nővér tiszta idegzsába, az összes doktor utálatos és flegma. És ami a legnagyobb problémát okozza, hogy meló az van bőven. A szoci ebből a szempontból egy tökéletes munkahely, mert vegyes az összetétel. Ott meg 100 agyvérzett beteget kell ellátni naponta. 100-at. Agyvérzetteket, akiknek a fél oldaluk béna vagy nem tudnak beszélni, nincs elég beteghordó. Ó, Istenem, könyörülj már rajtam csak egyszer! Mért kell nekem hülyét kapni, ahhoz hogy e-kategóriás nővér lehessek? Nálunk a szociban legalább segítünk egymásnak és segít a beteg is, és agyvérzett van összesen 12 a 153-ból. A többi vagy fentjárós, vagy izületes, vagy szívbeteg, vagy incontinens vagy időskori demenciában szenved vagy egyszerűen csak öreg és gyenge. 12 agyvérzettel elvagyok, mert minden emeleten csak 4 van. Neuro-n meg 100 van és van rájuk 2 nővér a női folyosón és 2 nővér a férfiaknál. Ó, borzalom. Nem megyek oda. Tegyenek máshova. Belgyógy-ra vagy Traumára vagy Fül-orr-gégére inkább. Nekem ez nem fog menni.
Hétfőn voltam a Szemklinikában, hogy vizsgálják már ki mi van, hogy elfárad a szemem és fejfájás kezdődik tőle. Nos, kivizsgálták és odamondogattak, hogy mért nem használtam a szemüveget, ha egyszer már évek óta kellene. Most még rosszabb lett és másikat kell csináltatni, amit most már legyek szíves kiváltani és viselni, ha jót akarok magamnak. A szemklinikában találkoztam egy ismerőssel, évfolyamtárs az egyetemről, ő éves kontrollon volt vagy min és megvártam. Utána eljött velem bizonyos általa kedvelt optikába és segített nekem megfelelő keretet választani. Ő már az egyetemen is szemüveges volt és állandóan hordja. Nekem nem kell állandóan, mert csak távolra nem látok jól. Olvasásnál nem kell viselnem. Már csinálják a szemcsit és pénteken kell érte mennem. Nem lesz könnyű hozzászokni. Nagyon fogom szégyellni magam miatta az biztos meg fura lesz, de lényeg hogy látok vele és nem romlik le még jobban a szemem. Néhány ismerősömnek és barátomnak már megemlítettem és mind azt mondták, hogy szarjam le mit szólnak mások, lényeg hogy lássak és akinek nem tetszik az bekaphatja.

Blogjáték

Horoszkóp: halak 
Születési évemben történt: 
 Felavatják a Szolnoki Papírgyárat. (2008. június 16-án végképp bezárt)
 Ronald Reagen nyeri az amerikai elnökválasztást.
 Elkészül a Discovery űrrepülőgép.
 Piaci forgalomba kerül az első Apple Macintosh számítógép.
 Los Angeles: nyári olimpia
 Szarajevó: XIV. téli olimpia
 Olaszország hivatalos államvallása újra a római katolikus lesz.
 Niki Lauda megszerzi pályafutása 3. Forma 1 világbajnoki címét a McLaren színeiben.
 Megjelenik Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyve.
 Niels Kaj Jerne Nobel-díjat kap monoclonális antitestek termelési elvének felfedezéséért.
Születésem napján történt: Irán offenzívát indít Irak ellen.
Ha nyernék a lottón: nyitnék egy kórházat.
Rossz szokás: gyanakvás
Koffein: naponta kétszer kávé formájában.
Színem: kék és fekete
Most van rajtam: fekete nadrág, piros polar pulóver, fekete zokni, laptop az ölemben
Háziállat: 3 db cirmos kandúrmacska
10 év múlva: 36 éves leszek
Legutóbbi pozitív élmény: megkaptam az elmaradt étkezési utalvány tömböt a melóhelyen. Yipp!

macsesz, monoclonalis antitest, Apple Macintosh

A vég

Múlt héten írtam Egészségtant. Zh a következő témákról szólt: drog, alkoholizmus, dohányzás. Akkor írtam Etikából is. Talán kezdeném a jó hírrel, hogy Etika hibátlan, méltán ötös. Egészségtan azonban, mivel a szerző nem járatos a témákban és egyáltalán nem mutat érdeklődést irántuk, hiába olvasta el a jegyzetet, halvány lila gőze sem volt bizonyos dolgokról, például alkoholizmus fokozatai és hogy ezek a fokozatok mi mindent csinálnak, főleg arányszámok. A drogos téma volt a legcifrább, ugyanis messzemenőkig kellett volna tudni, miféle szerek miféle kategóriákba tartoznak, milyen mennyiség milyen hatás, milyen összetétel, hogyan néz ki, hol lehet hozzájutni, stb. Nos én ezeket nem értem, nem látom az összefüggéseket, nem tudom követni. Meg bevallom, nem is érdekelnek az ilyen dolgok. Egyszóval Tilia Egészségtan zh-ja rendkívül siralmasra sikerült, amit egy nagy egyessel jutalmaztak. Egyébként a legjobb jegy a hármas volt. Rajtam kívül még 10 egyes lett a 32 fős osztályban és nyomatékosan kijelentette a tanár, hogy a zh-t nem lehet újraírni, nincs javítási lehetőség. Csakhogy ha valakinek félévkor valamiből egyese lesz, azt automatikusan kizárják a suliból és törlik a rendszerből. Ezért most baromi mérges vagyok és első gondolatom volt, hogy megyek az igazgatói irodába, de nem tettem mégsem, inkább ellógtam a többi órát. Itthon átgondoltam és az eredmény: hiába pofázok, attól nem lesz jobb. Ha egyszer nem lehet javítani. De komolyan. Hogy van ez? Ne már hogy nem értek valamit, nem tudom megírni és kicsapnak? Bassza meg, van egy csomó ötösöm. Ez az egy tárgy az, amit most az egyszer ha elszúrtam, már nem mehetek tovább? A többi minden más szart sem ér? Az egyetemen is volt mindig javítóvizsga. Ez meg csak egy kis hülye esti képzés.
Fogalmam sincs, mihez kezdjek. Nem hiszem el, hogy ennyi volt. Egy nyavalyás egyes miatt. És én mindezt egy három műszakos meló mellett csinálom (vagy most már csináltam). Nem értem. Meg hogyan mondjam meg a főnővérnek, hogy ez lett? Hogyan? Akkor már melóm sem lesz? :-(((

Ex volt

Momó meg én 2009 július közepéig voltunk egy pár. Akkor ugyanis összepakolt és visszaköltözött a szüleihez Bp környéki városkába. Azért ment el, mert nem tudott beilleszkedni a munkahelyén, nem érezte ott jól magát és nem szerette egyáltalán. Pakolás közben nem szólt hozzám, nem lehetett vele beszélni semmit, baromi mérges volt. 1 héttel később magyarázta meg a helyzetet. Azóta néha találkoztunk, de már semmi különös. Egészen mostanáig. Igaz, nyáron együtt nyaraltunk, strandon voltunk meg gyógyfürdőben, de közben elárulta, hogy volt valami lány, akivel szintén strandolt és haza is vitte magához, együtt aludtak. Abban az ágyban, ahol mi régebben... A lány Momó ingét viselte, csókot váltottak az ágyban, beszélgettek, de állítólag semmi több, utána csak aludtak egyet és reggel Momó elvitte a lányt a vonathoz. 3 hete Momó itt volt nálam, együtt aludtunk meg nem csak aludtunk. Most hétvégén is itt volt Momó és most meg végképp nem aludtunk. Filmet néztünk (Az igéző), utána összebújtunk és addig addig, hogy azon vettem észre magam, hogy Momó meg én egy szerelmi aktus közepén tartunk éppen. Történt ez szombat este. Utána megtörtént vasárnap éjszaka is kétszer.
Tudnivaló, hogy Momó 2007 szeptember 11-én egy kirándulás alkalmával hivatalosan eljegyezte Kobak-ot. Ez az eljegyzés azóta nem bomlott fel, mert Kobak a mai napig reménykedik abban, hogy eljön az idő, amikor Momó nem látogatóba jön, hanem örökre itt marad, ahogy itt maradt tavaly (egy hónapig). Tegnap megkérdeztem a jövőről, mire nem ígért semmit, csak azt mondta, nagy hibát követett el nyáron, hogy más lánnyal volt, ostoba volt, sajnálja és ne haragudjak és hogy abban biztos lehetek, hogy soha többet nem fordul elő. Én mégis szeretném, ha újra itt lenne és itt maradna velem, de nem csak pár napra, hanem egy életre, ahogy megígérte, amikor megkért és a gyűrűt az ujjamra húzta.

A kirándulás

Ma elutaztam Békéscsabára vonattal, mert oda volt megbeszélve találkozó egy blogtárssal.
A vonaton ismét történt velem egy hülyeség, ugyanis egy nő nem tudta eldönteni, hogy jó vonaton van-e, kérdezgették a többi utasok, hogy hova szól a jegye vagy hova akar utazni, de ő nem igazán tudta mit akar, mire átment a másik vasúti kocsiba. Odafelé útközben nem csináltam semmit, nem ettem, nem olvastam semmit, bámészkodtam kifelé az ablakon, meg figyeltem az imént ismertetett történést. Csongrád megyéből indultam, bizonyos városból (itthonról), tehát nem volt hosszú az út. Csorvás községben azonban a vonat megállt, állt a végtelenségig, de aztán csak összeszedte magát és végül aztán megérkezett Békéscsaba állomásra.
Dugig volt a vonat, mert csak 2 kocsival indult útnak, ezért aztán mindenki nyomult kifelé. Miután sikerült kikecmeregni a vonatból, átmentem az állomásépületen, sétáltam egyet Andrássy úton, bementem egy pékségbe, vásároltam egy vaníliás meg egy epres csigát, utána visszabattyogtam az állomásra. Ott a váróteremben leültem egy padra és a vaníliás csigát betoltam az arcomba. Közben azon járt az agyam, hogy biztos eljön-e, akire várok.
Eljött az idő, kimentem az állomásépület elé, vártam 5 percet és megjelent Száguldó Kacaj. Ő is korábban érkezett, és ő is elment sétálni valahova az állomás mögé a buszmegállóba. Miután ezt megbeszéltük, hátul kimentünk az állomásról Andrássy útra és sétáltunk kb másfél órát a városkában mindenfelé. Beszélgettünk is közben, sorrendben a következőkről:
 - magunk
 - állomásépület
 - vonatbéli, állomásbéli, áruházi és más nyilvános wc-k
 - blogok
 - Békéscsaba
 - más városok
 - Dr Cs.Zs
 - fogműtétek
 - sulik
Utána bementünk a Csaba Centerbe, ott sétáltunk tovább piros fotelekhez és ott leültünk. Közben tovább beszéltünk:
 - blogok
 - Savanyúcukor elmaradt pizzapartyja
 - Actinomyces és a szájseb
 - Misty rafinált ötletei
 - Ada
 - orvosos történetek
 - szoci otthonok
 - születési rendellenességek és fogyatékosságok
 - blogok ismét
 - történetek a nagyszülőkről
 - suli ismét
Kaptam Kacajtól egy Anatómiai kalauz című cd-t, feltelepítettem, kipróbáltam és látom, hogy nagy hasznomra lesz ez a kis program. Köszönet érte.
Nos, utána körbesétáltuk a Csaba Centert fel és alá, keresztbe-kasul, megbeszéltük mi nem kell nekünk az ottani boltokból, végül  kimentünk hátul a gyógyszertárnál és megkerültük az egészet. Ismét beszéltünk mindenfélékről és készítettem fényképeket telefonnal az ott látott dolgokról. Akkor visszasétáltunk a vasútállomásra, megvettem a jegyet haza, utána ismét sétáltunk egy kicsit, végül az állomás mögött odajött hozzánk egy fiatalabb személy, mire bemutattam Kacajnak, hogyan küldjük el udvariasan a pofátlan kéregetőt a sunyiba. Utána átmentünk a vágányokhoz, elbúcsúzkodtunk egymástól és mindenki ment a maga vonatához.
Kacaj nagyon kedvező benyomást tett rám, jót beszélgettünk, sokat nevettünk, kellemes a társasága, kedves, vidám és jól éreztem vele magam. Klassz napot töltöttünk együtt.

 A Micimackó szó alatti részt Kacaj meg én nem értjük


Ez meg nem tudjuk mit ábrázol


A kanadai bódé


Műemlék vonat az állomás mögött


Az állomásépület hátulja