2013 április

Leépítés a szociban. Mindenkit elküldenek, akinek a szoc. gondozónál magasabb végzettsége van vagy lesz, vagy nem szakképzett. Tilia is közéjük tartozik, rendkívül boldog a hírtől és már nagyon várja mikor kezdődik a felmondási idő. Kap egy csomó papirt, hogy azokat mindet töltse ki és a szoci által ajánlott másik munkakört köteles elvállalni. Tilia időt kér, elviszi a papirokat ügyvéd ismerőséhez, aki azt javasolja, ne töltsön ki semmit, ne fogadjon el semmit, mert arra mennek hogy valami nagyon szar munkát adjanak amit nem lehet birni és a dolgozó maga kérje a felmondást, mert a cég nem akar fizetni. Tilia megbeszél mindent az ügyvéddel és bemegy a szoci Munkaügyi Irodájába. Ott a banya meglepődik, hogy miért nem szeretné Tilia a másik munkakört és akkor most mi legyen. Tilia elmondja a banyának amit az ügyvéd javasolt, hogy 2 hónap felmondási időt szeretne és 1 havi végkielégítést, semmi mást.
29-én Tilia meglátja, hogy már nincs beosztása. Felmondási papirt sem kapott még. Ezért a főnővértől érdeklődik a sorsáról. Mire J. főnővérke osztályátadáson az egész nővérgárda előtt leüvölti, hogy mit képzel, nincs joga kérdezni, nincs joga egyáltalán megszólalni, a főnővér dolga és joga ítélkezni a munkavállalók sorsáról, ha akarná kivégeztethetné Tiliát vagy bárkit. Erre az egész banda összerezzen, főnővér üvölt tovább mint a fába szorul személyvonat. Tilia megunja, feláll, lemegy a Munkaügyi Irodára és érdeklődik a banyánál. Banya előveszi a felmondást, elmondja a tényállásokat, Tilia aláírja amit kell és visszamegy osztályátadásra, mert délutáni műszakban van éppen. J. főnővér abbahagyja az ordítást, kiviharzik. Reggeles műszak távozik.