Tilia 2011. április 19-én délután beszedte egy marékban mind az összes gyógyszereket, amiket korábban felírt neki a háziorvos a mocskos genyóládák okozta lelki bajokra. Mire a sok tablettától Tilia elaludt mint a fene és délelőtt Veszi telefonhívása ébresztette fel, aki aztán addig manipulálta, hogy Tilia anyukája érkezett, lenyírta a füvet Tiliánál a kertben és arra az időre Tiliát kiültette az udvarra egy kerti székre. Később aztán hazavitte magához, a telefonját elkobozta. Tilia egyfolytában kába volt, halvány gőze sem volt, mire ott anyujánál lepihent és elaludt.
Közben Tilia anyukája kihívta a háziorvost, aki általános vizsgálat után felhívott egy klinikát és betegszállítóval beutalta Tiliát Újklinika 4/A részlegébe az elmeháborodottak közé. Ott aztán Tiliát bekísérte egy személy a 410-es szobába az 1-es ágyba, ott lefogták, beinjekciózták és ismét elaludt, pedig addig is egyfolytában majd összeesett meg nem szólt semmit. Később aztán kifaggatták részletesen az ambulancián és Tilia megint úgy sírt és alig tudott beszélni, de muszáj volt. Tilia az első ott töltött időszakban naponta kapott 3x1 tbl erősebb Rivotril-t, 1 infúzió Seduxen-t és 2 inj Mg-ot intravénásan. Közben őrültnek titulálták, megállapították, hogy szarok a vénái és hogy Kobak milyen ijesztően csúnya. Tiliához naponta jött pszichológus meg a kezelőorvosa. Később módosították a gyógyszert 2x1 tbl hypererős Xanax-ra.
Ottléte alatt minden nap ugyanaz történt vele: nővérke/orvos kiabálásai és gyalázkodások, látogatók jöttek: tesó + anyu mindennap, nagynéni meg annak férje, Veszi, Fuhur Bp-ről vonatozott, orvosdoktorok a hülyeségeikkel, egy Márti nevű pszichológus hallgató, rég kivénhedt igazságügyi elmeorvos szakértő nő a bíróságtól. Tilia a többi időben aludt. Nem nagyon evett semmit, mert mindig aludt. Állandóan altatták.
Egyszer Tilia megkérte a tesóját, hogy hozza be számára a telefont, de azon Momó hívogatta, Tilia sírt, az ápolók elkobozták és később átadták a tesónak vissza a telefont. Az orvos akkor megtiltott mindenféle kommunikációt, csak látogatók jöhettek, se tv, se telefon, se semmi. Attól kezdve Tilia megint csak aludt, mert altatták egyfolytában.
Momó 2011. április 29-én egyszer felhívta Tiliát a Klinikában, ki kellett menni a folyosóra a fali telefonhoz, beszéltek, de Tilia egyszer csak tudat alatt visszaakasztotta a telefonkagylót a helyére a falon, visszament az ágyba és elaludt.
2011. május 3-án Momó ismét telefonon hívta a Klinikában, Tilia ismét nem tudta ki az, kiment a fali telefonhoz. Momó akkor is terelt és magát védte, hogy mindenért Tilia a hibás és a másik nő százszor különb, bánja már hogy elvesztegetett Tiliára 5 és fél évet és hogy egyáltalán megismerte, bízik benne, hogy Tilia minél tovább és jobban szenved majd, mert megérdemli, senkinek sem fog kelleni, stb., mire Tilia ismét tudat alatt visszaillesztette a telefonkagylót a helyére a falon, visszament a 410-esbe, leült az ágyára és keserves fájdalommal sírni kezdett.
Mindkét esetben Tiliát észrevették, pszichológus foglalkozott vele és nyugtatókat kapott.
Tilia sokszor kért „halálba küldős” injekciót az orvostól, olyat, amit a „Fekete Angyal” osztogatott 10 éve egy pesti ITO-n, de Tilia sohasem kapott kegyelmet, sem az injekciót.
3 megjegyzés:
Heelloooooooooo!!!! Welcome here again! De jó hallani Tőled bármit is. :D :D :D
Most már otthon vagy? Gyógyuljál!
Örülök. Nem annak, amit írsz. Annak, hogy előkerültél.
Megjegyzés küldése