Az álom 2

Kezdődik az álom. Tilia egy buszmegben várakozik szép ruhában csomó más személlyel. Busz érkezik, mindenki felszáll és leül. A busz megy, megy a végtelenségig, amikor egy kopár puszta közepén lerobban, mert defektes lesz a kerék. Mire az összes utas lemegy és elszélednek. Tilia magára marad a világban a gallyra ment busznál. Elindul egy felé, bámészkodik és útközben találkozik egy oszloppal, rajta antik hatású telefon készülék berreg. Tilia megáll, körbejárja kétszer, aztán felveszi a telefont. Benne kellemes idősebb női hang útirányt javasol, hogy merre kell menni és a célnál lesz egy másik ugyanolyan oszlopos telefon, ami mögött sötét kis ház lesz és abba menjen. Tilia visszaigazítja a hallgatót a telefonra és battyog a kopár vidéken az utasítás szerint. Lát néhány kiszáradt fát, de semmi virág vagy élő növény. Megy, mendegél, odaér a másik telefonhoz. Azt is körbejárja, de az nem csinál semmit. Tilia észreveszi, hogy beljebb van a kulipintyó, amit emlegetett a telefonáló. Nem ijed meg, közelebb megy, ajtó nyitva van és bemegy. Bent folyosó, halvány fény, ócska piros szőnyeg. Folyosó végén 1 ajtó egyenesen, 1 ajtó jobbra. Tilia bemegy a jobb oldalin és ott az álom megszakad.

Ott folytatódik tovább, hogy Tilia abban a szobába felébred egy keskeny ágyban, hogy a folyosón hangoskodnak. Felül az ágyban, ajtó nyílik, Momó bejön a szobába és megáll. Tilia odaugrik, megölelgeti Momót, mire a Szajha is belép, megbotlik, lezúg a földre és leesik a feje. Momó kézen fogja Tiliát és kiviszi a házból. Kint reggel van, Öregasszony motoros kerekes székben araszol arrafelé, közben szitkozódik a Szajhára. Kiderül, hogy Momóék legatyásodtak, a vityillóban nincs víz, se villany (csak az az egy a folyosón), se semmi. Öregasszony felkel a guruló izéből és visszabotorkál Momóval meg Tiliával a kisházba. Ott addigra a Szajha összeszedi magát, az Öregasszony nekimegy, megtépi, egymás torkának esnek és a Szajhának újfent leszakad a feje, de ezúttal bevérzik az egész, fetreng egy kicsit a vérben (amit egy vámpír is megirigyelne), aztán a Szajha végképp kimúlik. Momó közben összeszed cuccokat egy zacskóba és kiviszi Tiliát a házból. Útközben eszébe jut Momónak, hogy az autót nem használták, de megvan valahol, csak hívni kell és jön. Mire Momó morog valamit, az autó érkezik, befarol és Momó meg Tilia beülnek. Akkor Momó előveszi a kiserszényt, kiönti a tartalmát a műszerfal tetejére és megolvassa mindazt, amit egymástól kaptak Tiliával a kapcsolatuk idején. Észreveszi, hogy minden megvan, kivéve egy valamit, ami Tilia eljegyzési karikagyűrűje (a valóságban egy dobozkában pihen a kísérőgyűrűvel együtt egy kisszekrényben Tiliánál) és megállapítja Momó, hogy bizonyára a házban maradt, vissza kell menni érte.

Itt Kobak felébred, mert jön a kórtermébe egy beteg, akit tévedésből küldtek az osztályra és nagy zűrzavar támad.

Kobak az álmot kielemezte anyukája pszichológus-természetgyógyász barátnőjével.

A megfejtés:

Szajha és Öregasszony szövetségesek, de valamikor a közeljövőben (max 1 év) összevesznek, ezért tépik meg egymást az álomban.

Szajha feje azért esik le kétszer, mert kétszeres büntetést kap azért az élettől, amit Kobakkal művel.

Öregasszony azért elektromos múmia képében jelenik meg, mert ő is büntit kap, de később megbánja majd, ezért tud felállni.

Momó azért nem találja meg a gyűrűt, mert soha többet nem lesz a régi önmaga és olyan súlyos bűnöket követett el Kobak ellen, amikre nincs bocsánat.

A helyszín azért ijesztő és kopár, mert Momó lelkiismerete az és soha az életben nem nyugszik majd meg (mármint a lelkiismerete).

Kobak az álomban azért nem fél és azért nem esik bántódása, mert a valóságban semmi rosszat nem követett el és nem jogos a büntetés amit kap.