Márciusban kezdődik nekem a gyakorlat a Cerebrovascularis Neurológián. De én nem akarok menni. Ugyanis semmit nem engednek csinálni. Nem lehet csak úgy odamenni a betegekhez, hogy nem kér-e valamit, hogy érzi magát, sem ágyazni nem lehet, sem az ágytálat a beteg alá tenni, sem etetni, sem semmit. És az ottani osztályos nővérek a legnagyobb szeretettel bántak az első csoporttal is, "hülye idióták"-nak hívták őket és a szakorvos nem engedte őket részt venni a viziten. Jobb lenne talán, ha szépen beírnák, hogy gyakorlat teljesítve és hagyjuk inkább az egészet. Ha nem engednek semmit se csinálni és nem mutatnak meg semmit, akkor sohasem tanuljuk meg. Inkább kellene valami gyakorlat az iskolában és gyakoroljunk babákon vagy egymáson. Vérvételt vagy ekg-t például.
napi jó 56. nap
22 órája
4 megjegyzés:
Ezt nagyon jól ismerem, mi pont attól is fáradunk bele az egyetembe, hogy évekig ezt éljük meg. Sajnos ez van, ha valamit meg akarsz tanulni, foggal-körömmel küzdeni kell, ha kell meghajtani a hátadat stb. Az a tapasztalatom, hogy 1. mások beszámolóit nem kell meghallgatni vagy legalábbis hitelt adni neki (vannak emberek, akiket érdekes módon minden vizsgán igazságtalanul megszívatnak, aztán Te odamész ugyanahhoz a vizsgáztatóhoz, gyomorgörccsel, és fura módon kiderül, hogy korrekt és rendes) 2. Valahogy, valahol mindig lehet olyan embert találni, aki segít és tanít, csak keresni kell. Ha nem, az ritka kivétel, akkor megette a fene.
De figyelj. Nem akarlak kioktatni, de a saját magam zsákutcái és sokmindene alapján azt gondolom, hogy nem szabad belemenni ebbe a mindig-sír-a-szám játékba. Senkit nem érdekel, hogy Téged tanítson. Ezt hiába várod el, sajnos. Ha nem mész oda, és nem küzdesz, akkor Hozzád sem jön oda senki. A Te érdeked tanulni.
Az orvosit simán el lehet végezni anélkül, hogy akár egyszer is próbálkoznál vérvétellel például.
De azért túlnyomó többségében az emberek egy idő után díjazzák azt, ha igyekszel, és érdeklődsz. Tényleg! Ne add fel, és akkor minden menni fog :)
Az az időszak egy óborzalom lesz ott a Neuro-n, abban biztos vagyok.
Jó.
Nem a betegek miatt. Ha nem engednek oda a beteghez, akkor nem fogok erőszakoskodni, csak nagyon nem fog tetszeni, de nem fogok szólni. Bosszankodni viszont annál inkább, hogy egyáltalán nem szavaznak nekem bizalmat az ott dolgozók.
Megjegyzés küldése