Авантюры в санитарии

Az Óévbe. Mióta 2011 van, Tilia tisztára kivan mint a liba. Jobb lett volna, ha marad inkább a fenekén 2010-ben. Egyáltalán nem bulizott, nem ivott az új év meg a többiek egészségére, mert Újév hajnalán menni kellett a melóba. Aludni sem nagyon tudott, mert a szomszédok tüzijátékoztak, Tilia egyszer kinézett az előszobaablakon az udvarra, megbámulta hogyan terül szét az égen a fénycsóva és hullik le valahova a levegőbe. Aztán visszament az ágyba, de nem aludt, olvasott inkább, úgyis 4-kor kelni kellett.

… avagy mi minden történt velem 2010-ben.

Tilia tegnap óta nem bír magával. Előszedte az összes sulis jegyzeteit, email-ben tanároktól kapott órai anyagokat, tankönyveket és kinyomtatta a netről a tételsorokat. 9 tételsor van, mindegyikben kb 30 tétel és minden tételsorból van írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsga. Tehát összesen 27 vizsga 3 év alatt. Tilia elkezdi összeszedni és kidolgozni azokat a tételeket, amiket már eddig megkapott vagy áttanulmányozott valamelyik órán. Van egy nagy piros lefűzős irattartó, ami tantárgyak szerint elkülönítve tartalmazza az első félév teljes anyagát. Az a második félév kezdetére üres lesz, mert Tilia vásárol 9 mappát és oda pakolja a 9 féle tételsor tételeit. Ha mindezt harmadév végén tenné, bizonyára hülyét kapna vagy elmenne az esze a nagy zűrzavartól, ami akkortájt várható lesz az iskolás bazárja környékén. Január 17-én kezdődik a második félév, addigra rendet kell tenni, de közben meló van ezerrel, meg van 4 tantárgy amit az oktatók nem hajlandók lezárni és beírni a félévi jegyet az e-naplóba. Meg ezek közül 3 egyáltalán nem írt még be egy jegyet sem, nemhogy a félévit. Ha a szavazás végére nem kerülnek be ezek a jegyek, Tilia sajnos csak később tudja majd közzétenni az iskolai előmenetelét jegyhiány-tanárhiba következtében és ezért minden olvasótól elnézést kér.

Tegnap nem volt bent a főnővér, de hagyott a nővérszobában egy A4-es borítékot. Tilia csak később bontotta fel, mert előbb a félőrülten viselkedő MRSA-tól fertőzött asszonykát pesztrálta, hogy fogja már be egy kicsikét, de nem járt sikerrel. Később megjelent a házigazgató úr, hogy meg van elégedve a nővér személyzet egész éves munkájával, a hűtő tetején lévő csomagok tartalmát osszuk szét egymás között, Tilia meg legyen szíves és nyissa ki már a borítékot, nem véletlenül kapta. Tilia még mindig nem érdeklődött különösebben, lement inkább 2 kedvenc nénijéhez a másodikra és útközben találkozott az új nénivel is és most már ő is Tilia kedvenc nénijei közé tartozik. Tilia az összes szocilakót szereti, a legkiállhatatlanabbakat is, de ez a három valahogy mégis kedvesebb neki. Utána végre Tilia erőt vett magán, felbontotta azt a szerencsétlen borítékot, hogy mi a faszt akarnak már. Nos azt akarták, hogy Tilia írja alá a mellékelt munkaszerződés 3 példányát, 1-et tartson meg magának, 2-t szolgáltasson vissza a Munkaügyi Irodának, ami a Személyzeti Osztály, vagy köztünk szólva Banyalak, ugyanis 2 udvariatlan, akadékoskodó, semmit sem segítő és semmit nem tudó idősebb méregzsák birodalma az. Valamint akarták még a borítékban, hogy szíveskedjek leírni a januári beosztást, ha további kívánságom van, forduljak a főnővérhez. Azonfelül köteleznek arra, hogy 2014. június 30-ig szerezzem meg a foximaxi szakképesítést az általam már megkezdett képzésben. A beosztás hagy némi kívánnivalót maga után, ugyanis minden van ott, mint az üres boltban, de fiz.szab egy sem, pedig kellene, mert Tilia szeretett volna elutazni egy kicsit szétnézni kis hazájában Magyarhonban, ami most a sűrű munkarend következtében kudarcba fullad.

Kezdem azt érezni, hogy hiába ez az egész. 2 hét alatt 5 beteget veszítettünk el. Ebből 2-t Tilia állapított meg. Valamit nagyon rosszul csinálok, az most már biztos. A két halál amit Tilia megállapított, előre állapította meg. Tilia megmondta időre pontosan, hogy az a 2 beteg mikor hal meg és igaza lett. Az elsőt december 12 reggelére tippelte és aznap reggel fél 6-kor bekövetkezett. A másikat december 24-én estére tippelte, miután délután megnézte a beteget és az este fél 6-kor exitált. Mind a 2 beteg nagyon beteg volt már, szobanövényként éltek, hónapok óta szenvedtek, mert életben tartottuk őket ameddig lehetett és tessék. Hiába volt minden és Tilia meg a nagy eszével állandóan figyelgette őket, hogy mennyi a testhő, mennyi a pulzus, beszélt a beteghez, megitatta fecsivel és előre tudta, hogy mikor telik le az idő. Az utolsó pillanatnál egyik esetben sem volt jelen. Mire A. azt mondta erre, hogy ez a szakma velejárója, hozzá kell szokni, hogy nem minden esetben lehet segíteni, vannak helyzetek, amikor már nincs mit tenni, ne hibáztassam magam semmiért, nem tehetek róla. Másik barát idióta poénja erre: Dr Valkűr. És nem szégyell így beszélni. Később aztán bocsánatot kért.
Kobaknak akkor is rossz, hogy nem tudott segíteni, nem tudta megmenteni a két beteg néni életét. Hiába ez az egész komolyan. :-((  Nincs semmi értelme az iskolának sem. Minek tanulok? Minek, ha ez lesz? Lehet, jobb lenne, ha hagynám az egészet, úgysem vagyok jó semmire és ezt a blogot sem kellene írnom, úgysem kiváncsi rá senki. Főleg így, hogy Kobak ennyire balfasz. :-((

Évente egyszer, egy csodás téli éjjel, bűvös, titkos álmok suhannak a széllel! Mindenki házába boldogság költözik. Szívünk örömmel megtelik! Boldog Karácsonyt!