Segítségnyújtás

Csütin kezdődött. Kedvenc kolleganő L.E, akivel sokat éjszakáztunk együtt, sokat beszélgettünk mindenféléről, elmondta a lánya történetét, hogy azzal is olyasmi történt mint velem. Pasija volt, 1 év után a pasi kiment külföldre melózni és invitálta a lányt, hogy ő is menjen ki, lesz meló, lesz közös élet, stb. stb. Lány kiment, itthon hagyott csapot-papot, kint meg se meló, se lakás, se semmi és a pasi bejelentette, hogy van egy másik csaj és ne haragudjon, de jöjjön inkább vissza. Lány meg hazajött, itthon kiborult, dühöngött, szomorkodott és mivel előzőleg a pasiért hagyott munkahelyet, lakást, mindent veszni, kilátástalan helyzetbe került, szülei magukhoz vették és terápiára küldték. Tehát L.E az anya, kedvenc kolleganőm olyan ügyes terapeutát talált a lányának, hogy a lány 1 év alatt mostanra "tökéletesen meggyógyult és szívesen segít", valamint L.E elkísérne engem a tuti terapeutához, hogy engem is "kigyógyítson". Nos, csütin ez a lány Facebook-on bejelölt az anyja ismerősei közül engem és írogatott nekem. Igen ám, de nem gyógyult ki, illetve alapban félőrült a lány és nagyon hasonlít a stílusa egy bizonyos vagdalkozó, goromba, neveletlen, trágár útszéli szajha dumájához, pont olyanéhoz, mint akire Momó lecserélt engem. Viszont ez nem ugyanaz a csaj, hanem a kedvenc kolleganő lánya. Na, péntek estére akkora cirkuszt okozott saját maga, az anyja és én köztem, hogy ó borzalom. Annyira, hogy úgy döntöttem, L.E-vel nem szeretnék többet beszélni, sem együtt melózni, sem semmit. Így kell ezt csinálni. És az ilyen hülye idióták a normálisak.