Üzemeltető: Blogger.
RSS

Reloaded - Évzáró 1. rész

Közkívánatra folytatódik Tilia mindennapjai az egészségügy nagy olvasztótégelyében, ahol általában nővér, néha beteg, néha beteghordó, néha orvos, néha életmentő, néha a takarító személyzet, néha az információs pult.

Az elmúlt 2 hónapban is egy csomó marhaság történt Tiliával és a barátaival. Meg olyanokkal is, akik nem a barátai.
Nézzük most ezek közül a leghülyébbeket pasi témában.
1. Erről már tettem említést korábban, most ismét felidézem. Tehát. Barátnő társkeresett a neten és megismerkedett egy 29 éves elvált, gyerekmentes fiatalemberrel. Ékszerbecsüs. 1 hónapig nagy egyetértésben és barátságban leveleztek és chateltek a neten. Amikor végül a hím egyed kérve kérlelte, hogy találkozzanak már végre, sétálgassanak, beszélgessenek a nagyvárosi utcákon. Nos, találkoztak, bemutatkoztak, mentek 3 métert, a srác megállt és így beszélt: „Valamit nem mondtam el. Ez nem fog menni. Nem a te hibád, de nem szeretnék semmibe belenyúlni. Szia.” És elhúzta a csíkost. A lány meg lógó orral elbandukolt.
Felmerül a kérdés: Ha már képek és levelek alapján sem volt szimpatikus a lány, akkor meg minek hívta el? És főleg minek erőltette, hogy találkozzanak már?
2. A Szikrás Csóka. Grafikus. Ismét netes társkeresés. Úgy indul, mint az előző. Ők is találkoznak, ám ezek sétálgatnak körbe-körbe, keresztbe-kasul órákig a városkában. Visszaérnek a kiindulási helyre, kezd sötétedni is közben, mindketten tétovák, állnak mint a fagyott kutya lába és nézik egymást. Mire megbeszélik, hogy egyik is, másik is hazamegy a maga otthonába és amikor hazaérnek, tovább beszélgetnek a neten. Még 2 hétig így chatelnek, amikor a srác ír egy olyat, hogy őneki nem volt meg a szikra, nincs semmi közös témájuk, nem tudnak úgy elbeszélgetni mintha 10 éve ismernék egymást, ezért jobb ha nem beszélnek többet az életben és bánja már hogy megismerte.
Hát igen. Az utóbbi időben igencsak népszerű ez a „szikra” meg „kandalló” meg „gyújtsuk be”. Csakhogy az emberi kapcsolatok nem így működnek. 1 találkozás az semmi. És akkor is csak sétáltak. Nem ültek be sehova, ahol mondjuk egymással szembe ültek volna, láthatták volna egymás testbeszédét, stb. Mitől lett volna szikra? Mondjuk, ha a benzinkútnál találkoznak, ott be is lobbant volna lehet, de ott nem éppen jó a szikra. Meg mi a fene az a szikra? Hogy első látásra megállapítja, hogy ő lehet az igazi? Vagy amikor otthon begyújt a kályhába vagy a kazánba? Meg ha hetekig jól megértették egymást a neten, akkor mért nem lehetett többször találkozni személyesen is? Ha meg valaki más tetszik neki, akkor miért nem azt mondta?
3. És ugyanilyen eset fordítva. Találkozik egy pasival, aki 34 éves, munkanélküli biztonsági őr, mert kirúgták. 1 párkapcsolata volt, ami 4 évig tartott kisebb-nagyobb megszakításokkal. Évek óta egyedülálló. Gyerekkora óta a nagyszüleivel él, a szüleiről nincs hír. Első esetben majdnem minden oké. Fura a fazon, de annyira mégsem. Elsőre. Ezért aztán mégegyszer találkoznak egy másik helyen, ahol amikor bemennek az ajtón, a fickó rögtön célba veszi a mosdót. Viszont már a hely (amit egyébként a pasi választott) sem igazán alkalmas, mert nagyon halk a zene, az is szar, mindenki edényekkel csörömpöl, zörög, pincérnő tálcával, kávégép berreg, az üveg teáscsésze láthatóan valami krémes ujj lenyomatos, stb. Mégis beszélnek amennyire lehet, a pasi nem zavartatja magát, mondja a magáét, a lány hallgat, néha mégis behümmög vagy válaszol a kérdésre. Megunják, pasi fizet, ismét elmegy a wc-re, a lány úgy gondolja elsiet, de inkább megvárja. Kimennek, faszi egyre inkább uncsi, de baromira. Árad belőle a szó és a hazafias lelkesedés olyan Morvai Krisztinásan meg valami történelmi könyvekről, múzeumok kiállításairól, Csontváryról, karácsonyi forgatagról, Wass Albert életéről, mozidélutánokról, felolvasó estekről, szottos filmekről, elfeledett testvérekről, félreértésekről és a Kárpát-medencéről. Itt a lány már majdnem becsavarodik, a falat kaparná, ezért ezeket megelőzendő jelenti, hogy mennie kell és együtt elmennek a buszmegbe. Útközben folytatóik tovább az előbbi dicshimnusz és merengés. Jön a busz, elbúcsúzkodnak és nem maradnak semmiben. Viszont a srác rendkívül sínen érzi magát. Másnap telefonál, hogy találkozzanak, viszont a lány jelét adja, hogy ez nem működik nekik együtt. A pasi mégis köti az ebet és abban maradnak, hogy majd beszélnek. Végül aztán 1 nap múlva a lány sms-t küld, amiben szépen érthetően megfogalmazza, hogy nagyon eltérő a személyiségük, végképp nincs közös témájuk, egyáltalán nem tud ráhangolódni a srácra, sajnálja, de nekik nincs közös jövő. Mire valamennyi idő múlva érkezik egy fenyegető hangú mail a faszitól, hogy akinek ő nem tetszik, az nem magyar és ilyen-olyan ribanc, valamint a legutóbbi telefonbeszélgetést megelőző napon találkozott egy olyan lánnyal, aki csodálja, ámulattal bámulja, magasztalva imádja őt, azért amilyen kívül és belül. Egyébként a fickó külseje nem éppen szimpatikus, ugyanis nálunk a szociban a taták öltözéke is ezerszer divatosabb mint az ő göncei. Az illata kb mint a wc-s néne. 
Itt tudnivaló, hogy a lány tudományt olvas, zenél, techno-t és rockot hallgat, vidám filmeket szeret, valamint a marháskodik, játszik és mókázik a barátaival.
Ebben az esetben tutira nem illettek össze, pedig nem egyszer találkoztak és a lány nagyon megértő, nagyon kedves, nagyon türelmes volt és nagyon próbált jóban lenni a sráccal. De nem pendültek egy húron és nem tudtak beszélgetni, mert végképp nem volt miről. Mondjuk ilyen csávóra mindenképpen egy hozzá hasonló karakter tudná csak ráhangolni a gitárját.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése